A lovakról.
A történelem nem is emlékszik olyan időkre, amikor a ló még nem szolgálta az embert. Az oldalunkon harcolt hosszú évezredek háborúiban, dolgozott földjeinken, hogy előteremtse számunkra az életet jelentő táplálékot, járművünk volt városban és kietlen vidéken, fagyban és hőségben, bőségben és éhségben. Sokan, kik ma már nincsenek kapcsolatban ezzel a csodállatos élőlennyel,azt hiszik, hogy a ló szerepe és jelentősége lassan a múltba süllyed.
A szaporodás
A ló emlős állat, melynek szaporodása történhet természetes vagy mesterséges fedeztetés útján. A mének folyamatosan nemzőképesek, a kancák viszoant csak az úgynevezett sárlás időszakában termékenyíthetők eredményesen, amely 20 napos megszakítások után körülbelül 3-5 napig tart. A kancák 11 hónapig, azaz körülbelül 325-350 napig vemhesek. Az ideális fedeztetési idény az északi féltekén márciustól szeptemberig tart, így a csikók február vége és augusztus között, tél elmúltával jönnek világra. Érdekesség, hogy szinte minden csikó éjjel születik. A csikók a legtöbb lófajta esetében hat hónapos korukig szopnak.
A ló testtájai
Fentről lefelé: nyakcsigolya,fejforgató, lapockaporc, hátcsigolyák, ágyékcsigolyák, keresztcsont
farokcsigolya, combcsont, lábközépcsont, egyenlítőcsont, ujjpreccsont, csánk csont, sípcsont, szárkapocscsont, térdkalácscsont, borda,bordaív, lapátosporc, sigcsont, borsócsont, egyenlítőcsont, patacsont, pártacsont, lábközépcsont, lábtőcsont, orsócsont, szegycsont, karcsont, borda, lapockacsont, állkapocscsont, állcsont.
TÁMOGATÓNK: