Bálnák
Elnevezései
A bálna szó a latin balena származéka. A régi magyar nyelvben baléna alakban szerepelt, a nyelvújítás korában Bugát Pál módosította bálna formára (a márna, málna, pálma szavak mintájára).
A bálna másik régi elnevezése cet vagy cethal volt. A cethal ma már elavult szó, a cet név pedig csak tudományos rendszertani elnevezésként használatos (lásd: Cetek.) A szó a latin cetus („bálna”) szóból származik, amely a Bibliában, Jónás próféta történetében szerepel, és cethal néven fordították magyarra.[1]
A bálnák kicsinyét olykor bálnaborjúnak nevezik.
Anatómia és életmód
A bálnák nagy termetű állatok. Testhosszuk kifejlett korukban fajtól függően 1,2-30 méter, tömegük 30-150 ezer kilogramm. Közülük kerül ki minden idők legnagyobb állata, a kék bálna.
Mint minden emlős, a bálnák is levegőt lélegeznek be, tüdejük van, melegvérűek, utódaikat nem szoptatják,hanem a szájukba fröccsölik az anya tejet. A bálnák szárazföldi emlősöktől származnak. Az evolúció során kitűnően alkalmazkodtak a vízi életmódhoz. Alakjuk áramvonalas, a halakéhoz hasonló. Mellső végtagjaik uszonyokká alakultak át, hátsó végtagjaikat elveszítették. Gyakorlatilag nincs szőrzetük.
Bálnák fajai
Az egyes fajok súlyát és méretét lásd a Sziláscetek és a Fogascetek szócikkekben.
Sziláscetek (Mysticeti) alrendje