HÓBAGOLY
ELŐŐFORDULÁSA
A hóbagoly az északi-sarkkör területén költ, Izlandtól és Skandináviától keletre Kelet-Szibériáig, valamint Alaszkában, Kanadában és Grönlandon is.
Gyér növényzetű, nyílt területeken, tundrán, füves, lápos területeken fordul elő, az erdős élőhelyeket többnyire elkerüli. Télen gyakran délebbre vándorol, ilyenkor lakott területek közelében is feltűnik, és ritka kóborlóként alkalmanként Magyarországon is felbukkan.
MEGJELENÉSE
Hosszúsága 55-66 centiméter, szárnyfesztávolsága 145-165 centiméter, testtömege 1200-2900 gramm. A tojó egy ötödével nagyobb, mint a hím, tollazata fehér sötéten mintázva, ami jó álca költéskor. A hím tollazata majdnem fehér. Lábait egészen a lábujjakig fehér toolazat borítja.Erőteljes karmai és csőre fekete szeme sárga.
HÓBAGOLY AZ ÁLLATKERTBEN
A hóbaglyok a sarkvidékek élővilágának egyik leggyakoribb képviselői az állatkertekben, mint az egyetlen bagolyfaj, mely az arktikus körülményekhez alkalmazkodott. Az állatkerti ismeretterjesztésben a nappali életmódhoz való alkalmazkodása révén tölt be fontos szerepet, mely a legtöbb bagolyfajtól megkülönbözteti. Az európai állatkertekben az egyik leggyakrabban láthatóbagolyfaj, Magyarországon is több helyen találkozhatunk vele: így a Budapesti Állatkertben, a Veszprémi Állatkertben, a Nyíregyházi Állatparkban, a Debreceni Állatkertben és a Győri Állatkertben is látható.
ÉRDEKESSÉG
A hóbagolyról egy utcát neveztek el Budapest XVII. kerületében, a Madárdombon.
Hóbagoly a gúnyneve Boross Péter volt miniszterelnöknek.